Forradalom a fogászatban: laborban növesztett emberi fogak a jövő fogpótlása?

A londoni King’s College kutatói áttörést értek el a fogászati regeneratív orvoslás terén: laboratóriumi körülmények között sikerült emberi fogkezdeményeket növeszteniük. Ez a fejlesztés hosszú távon kiválthatja a hagyományos töméseket és implantátumokat, hiszen a beteg saját sejtjeiből létrehozott fogak természetes módon illeszkedhetnek az állkapocsba, és képesek lehetnek az önjavításra is.


A természetes fogfejlődést utánozták

A kutatók egy speciális, bioorthogonálisan keresztkötött hidrogél mátrixot fejlesztettek ki, amely utánozza az emberi testben található sejtközi állományt. Ez a mátrix lehetővé teszi, hogy a beültetett sejtek fokozatosan kommunikáljanak egymással, hasonlóan ahhoz, ahogy a természetes fogfejlődés során történik. Korábbi próbálkozások azért vallottak kudarcot, mert a sejtek egyszerre kapták meg az összes szükséges jelzést, ami nem tükrözte a valóságos fejlődési folyamatot.

A laboratóriumban a kutatók fogcsíra-szerű struktúrákat hoztak létre, amelyek az emberi fogak korai fejlődési szakaszait modellezik. Bár ezek még nem teljes értékű fogak, a kutatás jelentős lépést jelent a természetes fogpótlás felé vezető úton.


Két lehetséges út lehetséges a klinikai alkalmazás során

A kutatók két fő megközelítést vizsgálnak a laborban növesztett fogak gyakorlati alkalmazására:

  1. In situ regeneráció: Ebben az esetben a fiatal fogsejteket közvetlenül a hiányzó fog helyére ültetik be, ahol azok a szájban növekednek tovább.
  2. Ex vivo növesztés: A teljes fogat laboratóriumi körülmények között növesztik ki, majd később ültetik be a páciens szájába.

Mindkét megközelítés esetén kulcsfontosságú a korai fogfejlődési folyamatok laboratóriumi elindítása.


A jövő kihívásai és lehetőségei

Bár a kutatás még korai szakaszban van, és a laboratóriumi eredmények klinikai alkalmazása előtt számos további vizsgálatra van szükség, a lehetőségek ígéretesek. A laborban növesztett fogak hosszú távon tartósabbak és biológiailag kompatibilisebbek lehetnek, mint a jelenlegi tömések vagy implantátumok. Emellett képesek lehetnek az önjavításra és a természetes növekedésre, ami forradalmasíthatja a fogászati kezeléseket.

Dr. Ana Angelova Volponi, a kutatás vezetője szerint: “Ahogy a terület fejlődik, az ilyen innovatív technikák integrálása forradalmasíthatja a fogászati ellátást, fenntartható és hatékony megoldásokat kínálva a fogak javítására és regenerálására.”


További információk

A kutatás részleteit az ACS Macro Letters tudományos folyóiratban publikálták 2024 decemberében. A tanulmány elérhető a PubMed Central oldalán.kcl.ac.uk

A laboratóriumi fogak növesztése még nem áll készen a klinikai alkalmazásra, de a kutatás jelentős lépést jelent a természetes fogpótlás felé vezető úton.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *