A fogzománc-visszanövesztés tudományos háttere
A fogzománc az emberi test legkeményebb anyaga, mégis ha egyszer károsodik vagy lekopik, a szervezet nem képes újraépíteni – hagyományos értelemben véve a fogzománc nem regenerálódik. Eddig a fogászat inkább a megelőzésre és a károsodott zománc védelmére koncentrált, hiszen „ha a zománc elvész, örökre elvész” – a jelenlegi kezelések (pl. fluoridos lakkok, érzékenységet csökkentő remineralizáló szerek) legfeljebb a tüneteket enyhítik, de valódi zománcpótlásra nem képesek[1]. Ennek fényében óriási érdeklődést keltett egy friss 2025 novemberében megjelent kutatás, amely egy új fejlesztésű bioinspirált géllel a sérült fogzománc tényleges újranövesztését mutatta be[2][3]. A hírről beszámolt többek között az n-tv.de is, „a fogorvoslás szent gráljaként” emlegetve a zománcregenerálás lehetőségét[4].
A szóban forgó gél a Nottinghami Egyetem kutatóinak munkája, amely nemzetközi együttműködésben valósult meg (a publikáció vezető szerzője Dr. Abshar Hasan, a projekt vezetője Prof. Alvaro Mata). Eredményeiket a nevesNature Communicationsszaklapban tették közzé 2025. november 4-én[5], ami azt jelzi, hogy a felfedezés rangos szakmai bírálaton esett át. A brit fogorvosi kamara (BDA) tudományos testületének egyik tagja, Paul Hatton professzor is áttörésként értékelte az eredményt, hangsúlyozva, hogy a fogzománc természetes újraképzésének megoldása évtizedek óta a fogászati anyagtudomány „Szent Grálja” volt, és most úgy tűnik, sikerült egy ígéretes utat találni[4].
Hogyan működik az új gél?
A zománc a fog koronáját borító, 95-97%-ban hidroxiapatit ásványi kristályokból álló réteg. Fejlődésünk során a zománcot az amelogenin nevű fehérje vezérli: ez a fehérjemátrix szabályozza, hogyan rakódjanak le rendezett oszlopokban az apatitrészecskék a fog koronáján. A nottinghami kutatócsoport ezt a természetes folyamatot utánozta le. Az új gél kulcsa egy fehérjealapú mátrix, mégpedig ún. elasztin-szerű rekombináns fehérjék (ELR) keveréke, amelyek tulajdonságaikat tekintve hasonlítanak az amelogeninre[6]. A gél nem tartalmaz fluoridot – a hatását nem fluorionokkal, hanem e fehérjés váz segítségével éri el[7].
Felhasználásakor a gélt egyszerűen a fogfelszínre kenik (hasonlóan egy fluoridos kezeléshez), ahol vékony, szilárd bevonatot képez a zománc felszínén[8]. Ez a fehérjemátrix behatol a zománc apró repedéseibe és pórusaiba, és ott egy mikroszkopikus „állványzatként” szolgál[8][9]. A gél mátrixa megköti a nyálban természetesen jelenlévő kalcium- és foszfátionokat, és irányított kristálynövekedést indít el a zománc felszínén egy epitaxiális mineralizációnak nevezett folyamat révén[10]. Az epitaxiális kifejezés arra utal, hogy az újonnan lerakódó kristályok pontosan igazodnak a meglévő ép zománc kristályszerkezetéhez – így az újonnan képződött zománcréteg naivan összenő a fog eredeti anyagával, mintegy folytatva annak struktúráját[11][12]. A kutatók elmondása szerint a fehérjemátrix a zománc alatti dentin felszínén is alkalmazható, ahol egy zománcszerű bevonatot növesztve csökkenti a fogérzékenységet és javítja a tömések vagy héjak tapadását a foghoz[13]. Fontos kiemelni, hogy a gél teljesen fluoridmentes, így a hatását nem a hagyományos módon (fluoridos remineralizációval), hanem biomimetikus úton, a fejlődési folyamatok utánzásával éri el[7].
Milyen eredményeket értek el a kutatók?
Elektronmikroszkópos felvételek demineralizálódott fogzománc kristályszerkezetéről (balra) és ugyanazon fogról két hét gélkezelés után, az újonnan felépült, rendezett zománckristályokkal (jobbra)[11]. Ezek a képek jól szemléltetik, hogy a gél hatására a fogzománc felszínén rendezett, oszlopos kristályok jöttek létre, amelyek folytatják az ép zománc szerkezetét. Mérések alapján az így képződött réteg keménysége és ellenálló képessége megegyezik a természetes zománcéval[14].
A kutatók a laboratóriumi kísérletekben akár ~10 mikrométer vastag új zománcréteget tudtak növeszteni a fogfelszínen[14]. Ez már elegendő vastagságot jelent ahhoz, hogy tartós védőréteget képezzen a fogon[15]. Fontos megjegyezni, hogy korábbi kísérleti módszerek legfeljebb néhány mikrométeres, részlegesen rendezett réteget tudtak létrehozni[16] – ezzel szemben az új eljárás lényegesen vastagabb és teljes értékű kristályszerkezetű zománcot eredményez. Ráadásul a csapat kimutatta, hogy a folyamat nyál jelenlétében is működik, nem csak mesterséges laboratóriumi oldatban: emberi nyállal végzett kísérletekben a gél ugyanúgy felhasználta a nyál Ca és foszfát tartalmát a kontrollált kristálynövesztéshez[17]. Ez arra utal, hogy a módszer valódi szájüregi környezetben is alkalmazható lesz, a test saját „anyagait” felhasználva.
Az újonnan képződött zománc mechanikai tulajdonságait alaposan letesztelték. A laboratóriumi tesztek során szimulálták a mindennapi igénybevételt: dörzsölés (fogkefe-hatás), rágóerő és savas ételek hatása érte a kezelt fogakat. Az eredmények szerint a regenerált zománc úgy viselkedik, mint az egészséges természetes zománc – bírta a terhelést, nem kopott le és nem oldódott le könnyebben, mint ép társai[18]. Mindez arra utal, hogy az új réteg funkcionálisan is pótolja a károsodott zománcot, nem csupán kozmetikai fedőréteg.
Természetesen eddig csak laboratóriumi ésex vivo(testen kívüli, pl. eltávolított fogakon végzett) kísérletekről van szó. Klinikai vizsgálatok még nem történtek, de a fejlesztők már tervezik ezek megkezdését: céljuk, hogy 2026-ra a gél első verziója elérhető legyen a fogorvosi rendelőkben[19]. Ennek érdekében létrehoztak egy startup céget (Mintech-Bio) is, amely a termék gyakorlati bevezetését viszi tovább[20]. Fontos hangsúlyozni, hogy bár az eredmények nagyon biztatóak és tudományosan megalapozottak, a valódi pácienseken történő alkalmazás és hosszú távú hatás még további kutatást igényel. A szakemberek ugyanakkor optimisták: a technológiát úgy alakították ki, hogy gyors, egyszerű és biztonságos legyen, és a tervek szerint a fogorvos által a rendelőben alkalmazott kezelésként indul majd (hasonlóan egy fluoridos kezeléshez, csak fluorid nélkül)[21]. Ha beválik, a jövőben akár mindennapi használatra szánt termékekben – például speciális fogkrém vagy szájöblítő formájában – is viszontláthatjuk[21].
Remineralizáló fogkrémek és kezelések napjainkban
Mielőtt rátérünk, miben új az említett gél, érdemes áttekinteni, milyen eszközeink vannak jelenleg a fogzománc remineralizálására. A piacon többféle fogkrém és kezelés létezik, amelyeket arra terveztek, hogy erősítsék a zománcot vagy visszapótolják az ásványi anyagokat a korai demineralizáció esetén. A legfontosabbak ezek közül:
- Fluoridos kezelés (fogkrém, lakk) – A fluoridion évtizedek óta a fogszuvasodás megelőzésének arany-standardja. A fluorid beépül a fogzománcba fluorapatit formájában, amely ellenállóbb a savakkal szemben, így lassítja a demineralizációt és segíti a nyál által végzett természetes remineralizációt. Számos klinikai vizsgálat igazolja, hogy a fluoridos fogkrémek használata jelentősen csökkenti a szuvasodás gyakoriságát. Hátránya, hogy a fluorid csak a nagyon kezdeti zománckárosodást képes visszafordítani, azt is főleg a zománc felszínén. Előrehaladott zománchibák vagy mélyebb üregek esetén már nem tud valódi „új” zománcot létrehozni, csupán megkeményíti a meglévő sérült felszínt[22]. (A fluorid túlzott bevitele továbbá fluorózishoz vezethet, ezért gyermekeknél körültekintően kell alkalmazni.)
- Nano-hidroxiapatit tartalmú fogkrémek – Az utóbbi években egyre népszerűbbek a fluoridmentes, hidroxiapatit (HAP) nanokristályokat tartalmazó paszták. A hidroxiapatit a fogzománc fő ásványi összetevője, így az elmélet szerint ezek az apró kristályok közvetlenül beépülhetnek a zománcba, betömve a mikroszkopikus pórusokat, repedéseket. Klinikai és laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy a nano-HAP tartalmú fogkrém legalább olyan hatékony az korai (fehér foltos) szuvas léziók remineralizálásában, mint a fluorid – például egy in vitro kísérletben a hidroxiapatit-paszta hasonló mértékben állította vissza a kezdeti demineralizált zománcot, mint a fluoridos lakk[23]. Sőt, a hidroxiapatit előnye lehet, hogy lerakódva sima felszínt ad, és hosszabb távú védőréteget képezhet a zománcon, ami csökkenti az érzékenységet[24]. Ezeket a termékeket gyakran ajánlják fluorid alternatívájaként gyermekeknek vagy fluoridra érzékeny embereknek, és használatuk biztonságos. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a nano-hidroxiapatit is főként a felszíni zománc pórusait tölti ki, és nincs aktív „irányító” mechanizmusa – vagyis nem építi újjá a zománc eredeti, mélyebb rétegeinek struktúráját, csak külső pótlást nyújt.
- Bioaktív üveg (kalcium-foszfát üveg) tartalmú fogkrémek – A bioaktív üveg egy különleges összetételű kalcium-nátrium-foszfoszilikát üvegpor, amelyet szintén alkalmaznak a zománc regenerálására. Ilyen például a NovaMin néven ismert hatóanyag. Működése során a bioaktív üveg részecskék a nyállal érintkezve feloldódnak, és kalciumot, foszfátot (valamint gyakran fluoridot is) bocsátanak ki, aminek hatására a fogfelszínen újra lerakódik a hidroxiapatit[25]. Lényegében helyben biztosítja azokat az ionokat, amelyek a nyálból esetleg nem lennének elégségesek a remineralizációhoz, így elősegíti a természetes ásványi visszaépülést[25]. Különösen hatékony a fogérzékenység csökkentésére, mivel a felszabaduló ásványi anyagok eltömítik a dentincsatornákat a szabaddá vált fognyakon, de emellett korai szuvas léziókban is kedvező hatású. A bioaktív üveges termékeket általában érzékenység elleni fogkrémekben találjuk (pl. bizonyos Sensodyne formulák, Biomin F fogkrém stb.). Ezek a készítmények – a hidroxiapatithoz hasonlóan – néhány mikrométer vastag apatitréteget képesek lerakni a fogfelszínre, ami javítja a zománc ásványianyag-tartalmát, de komplex szerkezetű új zománc kialakítására nem képesek.
Miben különbözik az új gél ezektől?
A fenti áttekintésből látható, hogy a jelenleg kapható fogkrémek és kezelések elsősorban a zománc felszínének megerősítését szolgálják, és csak incipiens (kezdeti) károsodások esetén tudnak hatékonyak lenni. Ezzel szemben az újonnan kifejlesztett fehérjegél teljesen más megközelítést alkalmaz. Az alábbi szempontok szerint foglalható össze a különbség:
- Összetevők: A jelenlegi remineralizáló szerek hatóanyagai többnyire egyszerű szervetlen anyagok (fluoridsók, hidroxiapatit-por vagy bioaktív üveg részecskék). Ezzel szemben az új gél fő összetevője egy komplex fehérjemátrix, amelyet géntechnológiával állítottak elő (az elasztin fehérje rekombináns származékai). Ez a biomimetikus protein az, ami a működés kulcsát adja, utánozva a természetes zománcfejlődési fehérjéket[6]. Fontos különbség az is, hogy a gél nem tartalmaz fluoridot[7] – míg a hagyományos termékek jelentős része épít a fluoridionokra, addig itt szándékosan mellőzték, hogy egy fluoridmentes alternatívát hozzanak létre.
- Hatásmechanizmus: A hagyományos szerek passzív remineralizációt támogatnak – pl. a fluorid megköti a nyálból származó ásványokat és vékony védő fluorapatit réteget képez; a nano-hidroxiapatit vagy bioüveg lerakódik a fog felszínére és bepótlódik a zománcba, ha annak felszíne érdes vagy sérült. Ezek a folyamatok azonban nem rendeződnek a fog eredeti kristályszerkezete szerint (random vagy amorf lerakódások jönnek létre). Az új gél ezzel szemben aktív, irányított növekedést valósít meg: a fehérjemátrix keretet ad a kristályosodásnak, és útmutatást nyújt a kalcium- és foszfátionoknak, így az új kristályok szabályos rácsban nőnek tovább a régi zománc folytatásaként[11][12]. Ez valóban regeneráció, nem pusztán „foltozás”. Tulajdonképpen a gél utánzás útján gyógyít: ugyanazt a folyamatot indítja el, ami csecsemőkorban a fogzománcot felépítette, csak most egy már meglévő fogfelszínen alkalmazva.
- Klinikai hatás: A legnagyobb különbség az eredményben mutatkozik. Az új géllel visszanövesztett zománc szerkezetileg és funkcionálisan is az eredetihez hasonló – a kutatók beszámolója alapján visszaállítja a zománc keménységét, rugalmasságát, kopásállóságát, és ellenáll a mindennapi behatásoknak[18]. Ráadásul a kifejlesztett módszer akár 10 mikrométer vastag zománcréteget is reprodukálni tud, beleértve a prizmatikus és interprizmatikus zónákat is[14]. Ez messze túlmutat a jelenlegi kereskedelmi remineralizáló alternatívák képességein – a ma kapható szerek legfeljebb a felszínt „lakkozzák” be, míg ez a gél valódi, integrált zománcréteget hoz létre[14]. Ennek köszönhetően megelőzheti, hogy a kezdeti károsodások valódi lyukká fejlődjenek (hiszen a mikrohibákat ténylegesen be is tömi)[17], és akár fúrás nélkül gyógyíthatja a korai szuvasodást a jövőben. Természetesen jelenleg a klinikai hatásról csak a laboratóriumi eredmények alapján beszélhetünk, de azok alapján ez az eljárás felülmúlja a jelenleg elérhető többi megoldást a zománc-helyreállítás terén[26].
- Hozzáférhetőség: A fluoridos fogkrémek és lakkok, illetve a hidroxiapatitos vagy bioüveges termékek már régóta elérhetők a piacon, könnyen beszerezhetők, és napi rendszerességgel alkalmazhatók otthon (fogkrém formájában), illetve fogorvosi kezelésekként (pl. fluorid-lakk). Ezzel szemben az új fehérjegél egy kísérleti stádiumban lévő fejlesztés. Jelenleg kereskedelmi forgalomban nem kapható; a legkorábbi várható megjelenése 2026-ban, fogorvosi rendelőkben történhet, ha a klinikai vizsgálatok sikerrel zárulnak[19]. Kezdetben valószínűleg csak fogorvos által, professzionális kezelésként lesz alkalmazható (a tervek szerint hasonlóan egyszerűen, mint egy fluoridos ecsetelés)[21]. Idővel azonban – amennyiben beválik és biztonságosnak bizonyul – várhatóak fogyasztói termékek is ezen technológia felhasználásával (speciális fogkrémek, szájvizek), amelyek napi szinten segíthetik a fogzománc regenerálását[21]. Tehát míg a jelenlegi fogkrémeket bárki megvásárolhatja és használhatja, ez az új eljárás egyelőre a jövő zenéje, de gyors ütemben halad afelé, hogy gyakorlati valósággá váljon.
Összefoglalás
Összességében az új fehérjealapú gél egyedülálló, tudományosan alátámasztott innováció, amely képes lehet arra, amire eddig semmilyen kezelés: a fogzománc valódi visszanövesztésére egy kezdeti károsodás után. A Nottinghami Egyetem kutatói által kifejlesztett gél a természetes fogfejlődési folyamatot utánozva épít fel egy új, integrált zománcréteget, amely strukturálisan és mechanikailag is az eredetihez hasonló[18]. Ez óriási előrelépés a jelenlegi fluoridos, hidroxiapatitos vagy bioüveges remineralizáló szerekhez képest, melyek csupán a felszínt erősítik meg. Ha a klinikai vizsgálatok is sikerrel járnak, a közeljövőben egy forradalmian új eszköz kerülhet a fogorvosok kezébe a fogszuvasodás elleni harcban – egy olyan „csodagél”, amellyel talán fúrás és tömés nélkül lehet megállítani a szuvasodást már a kezdeti fázisban[17][26]. A kutatás eredményei mindenesetre biztatóak, és rámutatnak, hogy a fogászatban is lehetséges a sérült szövetek biológiai újjáépítése – ami valóban paradigmaváltást jelenthet a jövőben.
Források: A cikk összeállításához a Nature Communications szaklapban publikált eredeti tanulmányt, a Nottinghami Egyetem sajtóközleményét, valamint kapcsolódó tudományos közleményeket vettünk alapul[8][27][14][23][25]. Az idézett források részletesen a szövegben jelölve szerepelnek.
[1] [3] [8] News – New gel restores dental enamel and could revolutionise tooth repair – University of Nottingham
[2] [4] [7] Heiliger Gral der Zahnmedizin?: Neues Gel lässt Zahnschmelz nachwachsen – n-tv.de
https://www.n-tv.de/wissen/Neues-Gel-laesst-Zahnschmelz-nachwachsen-article26145083.html
[5] [10] [13] [18] [20] [27] New gel regrows tooth enamel and could transform dentistry | ScienceDaily
https://www.sciencedaily.com/releases/2025/11/251106003151.htm
[6] [9] [11] [12] [26] Dentists Could Soon ‘Regrow’ Your Tooth Enamel With a Simple Gel : ScienceAlert
https://www.sciencealert.com/dentists-could-soon-regrow-your-tooth-enamel-with-a-simple-gel
[14] Biomimetic supramolecular protein matrix restores structure and properties of human dental enamel | Nature Communications
[15] [16] [17] [19] [21] Wundergel lässt Zahnschmelz nachwachsen – und stoppt Karies, bevor Löcher entstehen – FOCUS online
[22] Goodbye, Cavities? Scientists Just Found a Way to Regrow Tooth Enamel
https://scitechdaily.com/goodbye-cavities-scientists-just-found-a-way-to-regrow-tooth-enamel
[23] [24] Comparison between Fluoride and Nano-hydroxyapatite in Remineralizing Initial Enamel Lesion: An in vitro Study – PubMed
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29603704
[25] Investigating Bioactive-Glass-Infused Gels for Enamel Remineralization: An In Vitro Study