Érzékeny fogak esetén sokan speciális fogkrémet keresnek, azonban maga a fogkrém kiválasztása nem mindig elég a hatékony enyhüléshez.

A fogérzékenység az egyik leggyakoribb, mégis gyakran figyelmen kívül hagyott probléma. Hideg ital, meleg leves vagy éppen az édes ételek is fájdalmas reakciót válthatnak ki egy-egy fogban. Ennek az oka a legtöbb esetben a szabaddá váló fognyakak okozzák, amikor is az valamilyen okból visszahúzódik. Ilyenkor a legtöbben érzékenységcsökkentő fogkrémhez nyúlnak, azonban sokan csalódottan tapasztalják, hogy ezek a termékek nem hozzák meg a várt enyhülést. De vajon miért nem működnek úgy, ahogy ígérik?

A válasz a használat módjában rejlik. A legtöbb érzékenységre ajánlott fogkrém csak néhány másodpercig érintkezik a fogfelszínnel, mielőtt leöblítenénk. Ez a rövid kontaktidő gyakran nem elegendő ahhoz, hogy a hatóanyag kifejtse teljes hatását. Pedig a legtöbb fogkrém hatóanyaga, mint például a kálium-nitrát vagy a ón-fluorid, hosszabb jelenlét esetén valóban hatékony lehet. A káliumionok képesek gátolni a fog idegvégződéseiben az ingerületvezetést, míg a ón-fluorid fizikai akadályt képez a dentin csatornákban, így megakadályozza a fájdalomérzékelést kiváltó folyadékmozgást.

Egyre több szakember, többek között Dr. Koronczay László is azt javasolja, hogy ne csak fogmosásra használjuk ezeket a krémeket. Egy egyszerű, otthon is kivitelezhető módszerrel jelentősen növelhetjük a hatásfokukat: fogmosás után nyomjunk egy kis mennyiségű fogkrémet az ujjunkra, és dörzsöljük be közvetlenül az érzékeny területre. Ne öblítsük ki! Hagyjuk, hogy a hatóanyagok hosszabb ideig érintkezzenek a fogfelszínnel. Ez a módszer meghosszabbítja a hatóidőt, lehetővé téve, hogy a hatóanyag mélyebbre jusson a dentinbe, és fokozatosan felhalmozódva kifejtse érzéstelenítő vagy csatornazáró hatását.

Több klinikai kutatás is alátámasztja, hogy már néhány perces helyi alkalmazás után is kimutatható enyhülés következik be. Egy tanulmány például megfigyelte, hogy stroncium-acetátot tartalmazó paszta manuális bedörzsölése után a résztvevők jelentős csökkenést tapasztaltak a hidegingerre adott fájdalomreakcióban. A hatás nem azonnali, de rendszeres használat mellett látványos javulást lehet elérni akár két héten belül is.

Természetesen nem minden fogkrém egyforma. A piacon kapható termékek közül azok bizonyultak a leghatékonyabbnak, amelyek magas koncentrációban tartalmazzák a hatóanyagokat, például az 5%-os kálium-nitrátot. Ezeket gyakran ajánlják fogorvosok is, és a fogyasztói visszajelzések szerint is ezek nyújtják a legnagyobb enyhülést. A stannous-fluorid tartalmú készítmények szintén ígéretesek, bár egyes korai változataik kellemetlen elszíneződést okozhattak, a modern formulák ezt már kiküszöbölték.

Fontos tudni, hogy a módszernek – bár biztonságos – lehetnek apró mellékhatásai. Ritkán előfordulhat átmeneti ízérzékelési zavar, nyálkahártya-ingerlés vagy kellemetlen szájíz, különösen, ha túl nagy mennyiséget használunk és lenyeljük a fogkrémet. Épp ezért mindig köpjük ki a felesleget, de a kiöblítést halasszuk el néhány perccel. Ha alap fogkrémnek fluorid mentes fogkrémet használunk, akkor biztosan nem fogjuk túladagolni a fluoridot, ami számos kellemetlen mellékhatással jár.

Ez a házilag is alkalmazható trükk tehát nem csodaszer, de sokaknak nyújthat valódi megkönnyebbülést. Ha rendszeresen alkalmazzuk, és közben nem hanyagoljuk el a megfelelő szájhigiéniát sem, az érzékenység látványosan csökkenhet – így ritkábban lesz szükség fogorvosi beavatkozásra.

A fogmosás tehát nem csak rutin: egy kis odafigyeléssel és a helyes technikával valódi terápiás eszközzé válhat. A kulcs nem csupán a fogkrém kiválasztásában, hanem annak tudatos és célzott használatában rejlik.

Felhasznált irodalom:

• Cummins, D. (2010). Dentin hypersensitivity: From diagnosis to a breakthrough therapy for everyday sensitivity relief. Journal of Clinical Dentistry, 21(Spec No), 1–9.
• Orchardson, R., & Gillam, D. G. (2006). Managing dentin hypersensitivity. Journal of the American Dental Association, 137(7), 990–998.
• Canadian Agency for Drugs and Technologies in Health (CADTH). (2014). Toothpastes for Treating Dentin Hypersensitivity: A Review of Clinical Effectiveness.
• American Dental Association (ADA). (2021). Toothpaste: What’s in it? https://www.ada.org
• Parkinson, C. R., & Willson, R. (2011). The effectiveness of a toothpaste containing potassium nitrate and fluoride in reducing dentine hypersensitivity: A randomized clinical trial. Journal of Clinical Periodontology, 38(8), 722–728.